május 28. szombat, 11:00 – 12.30
Mesterházi Mónika: Amikor a szereplő szemével látjuk a világot: a 3. személyű narrációworkshop
haladó szint
mottó: „Mégis azt hiszem, hogy a ház és a környék leírása jöhetne az elejére, és aztán vetülne a fény Mrs. S. alakjára, ahogy jön haza. Igazán megengedhetem magamnak, hogy jó hosszan írjak – részletesen leírjam a fürdőt, a fasort, az embereket és a kertjüket, a May Streeten a fa alatt a kínait. De akkor Mrs. S. nem figyelhet minderre tudatosan. Az baj. Ezeket mind neki kell látnia és éreznie hazafelé menet.” (Katherine Mansfield: Naplók, levelek)
Bevezetés a narrációról (a mindentudó szerzőtől a belső monológig). Felismerhető problémák. A különböző nemű, 3. személyű szereplők, akár objektív szemszögből. Belső monológ: a szereplő magáról gondolkozik a szövegben, 3. személyben. (Minősített eset: később tudjuk meg a nevét, egyáltalán nem tudjuk meg a nevét). Átmeneti, vitás esetek. A mondatszerkezet: gördülékenység – a szereplő lelkiállapotából (és a szövegből) adódó szaggatottság. Az angol és a magyar mondat eltérő szórendjéből adódó dramaturgiai gondjaink.
Mesterházi Mónika
Magyar-angol szakon végezett, a rendszerváltáskor.
Tanított gimnáziumban és főiskolán, folyamatosan fordított, megvédte az észak-ír költőkről írott PhD-disszertációját – alapjában véve szabadúszó.
Négy verseskötete jelent meg: Visszafagyó táblák. Cserépfalvi, 1992., Hol nem volt. Cserépfalvi, 1995., Nem hittem volna. Belvárosi, 1999., Sors bona. Osiris, 2007.
Írt hosszabb-rövidebb tanulmányt-recenziót Géher Istvánról, Takács Zsuzsáról, Ferencz Győzőről, Imreh Andrásról, Szabó T. Annáról, Fodor Ákosról, Falcsik Mariról, Lázár Júliáról, József Attiláról, Petri Györgyről, Nemes Nagy Ágnesről, Szlukovényi Katalinról, Lator Lászlóról, Rába Györgyről és Székely Magdáról.
Jelentkezés: mesterhazi.monika@gmail.com
Bevezetés a narrációról (a mindentudó szerzőtől a belső monológig). Felismerhető problémák. A különböző nemű, 3. személyű szereplők, akár objektív szemszögből. Belső monológ: a szereplő magáról gondolkozik a szövegben, 3. személyben. (Minősített eset: később tudjuk meg a nevét, egyáltalán nem tudjuk meg a nevét). Átmeneti, vitás esetek. A mondatszerkezet: gördülékenység – a szereplő lelkiállapotából (és a szövegből) adódó szaggatottság. Az angol és a magyar mondat eltérő szórendjéből adódó dramaturgiai gondjaink.
Mesterházi Mónika
Magyar-angol szakon végezett, a rendszerváltáskor.
Tanított gimnáziumban és főiskolán, folyamatosan fordított, megvédte az észak-ír költőkről írott PhD-disszertációját – alapjában véve szabadúszó.
Négy verseskötete jelent meg: Visszafagyó táblák. Cserépfalvi, 1992., Hol nem volt. Cserépfalvi, 1995., Nem hittem volna. Belvárosi, 1999., Sors bona. Osiris, 2007.
Írt hosszabb-rövidebb tanulmányt-recenziót Géher Istvánról, Takács Zsuzsáról, Ferencz Győzőről, Imreh Andrásról, Szabó T. Annáról, Fodor Ákosról, Falcsik Mariról, Lázár Júliáról, József Attiláról, Petri Györgyről, Nemes Nagy Ágnesről, Szlukovényi Katalinról, Lator Lászlóról, Rába Györgyről és Székely Magdáról.
Jelentkezés: mesterhazi.monika@gmail.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése