Támogatóink

A Műfordítók II. Szakmai Hétvégéje a MASZRE (Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesetülete) és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre. Köszönjük!

Helyszínek

A szakmai programok - Géher István megnyitó előadása, a pénteki kerekasztal-beszélgetés, a szombati felolvasás és valamennyi workshop illetve előadás - a Walden Hotel hangszigetelt fallal kettéosztott, klimatizált nagytermében lesz.
A pontos terembeosztás a nagyterem két bejárati ajtajára kifüggesztett lapon lesz olvasható.

A szombati koncertre a Walden Hotel bárjában kerül sor.

A könyvbörze és a könyvvásár asztalát a Hotel halljában keressétek.

Zuboly!

• 

  
  

  Május 28-án, szombaton 21 órakor a Zuboly zenekar lesz a műfordítók és a Walden Hotel vendége.

  A Zuboly Magyarország legkorszerűbb népzenei formációja, egyben a hazai zenetörténet egyik legelképesztőbb vállalkozása. A saját bevallásuk szerint "újrahasznosított népzenét" játszó, az elektronikus zene, a free jazz, a folk és a hip-hop által inspirált zenészek az elmúlt öt évben a brémai muzsikusok elszántságával zenélték, dalolták, regölték és reppelték végig hazánk minden valamire való akusztikai terét.  „Eddig azt hittük, hogy a hip-hop, a folk, a világslágerek és a jazz nem járnak éjjel-nappal kart karba öltve, itt meg úgy puszilkodnak, mintha ez mindig is egyértelmű lett volna." – mondta Lovasi András, a Megadó Kiadó első embere. A főként fúvósokon és réz szócsövön megnyilvánuló Ágoston Béla otthonosan mozog mind a humoros zenei összekacsintások, mind a szenvedélyes kísérletezés terepén. A Dél-Alföldi Szaxofonegyüttes, a Budbudas, a Grencsó Kollektíva, a Kampec Dolores, a Folkestra és az Agostones jelenleg a Zubolyban éli ki zenei promiszkuitásának rejtett tartalékait. Szarvas Dávid egyszerre a szájdobolás nehézsúlyú bajnoka, utcai költő és megállíthatatlan rímimprovizátor. Egy szál mikrofonnal is képes emberek százait megmozgatni, és amíg áram alatt van a hangcucc, nem is hagyja abba. Be nem áll a szája. Hock Ernő a nagybőgőjátéka adja a Zuboly zenéjének bólogatásra, táncolásra ingerlő lüktetését. Az elmúlt néhány évben a hazai jazz színtéren is elismerést szerző fiatal zenész, az Agostones és az Ágoston Kvartett mellett például az Omnifix nevű, élő zenére építő hip hop formáció tagjaként gördíti a minimalista grúvokat. A moldvai dallamvilágot Benke Félix, a szájharmonika, a falevél, a doromb és a dob ifjú mestere viszi a Zubolyságba. Semmi erőlködés, a népi muzsikás természetessége nála inkább lazaság, pimasz humor, mint pátosz.

Könyvbörze

A Műfordítók II. Szakmai Hétvégéje teljes időtartama alatt, 2011. május 27-én, pénteken 16 órától május 29-én, vasárnap 12 óráig könyvbörzét tartunk a dobogókői Walden Hotel halljában. Várjuk a szakmai közönség saját fordításköteteit, illetve minden olyan könyvet, amelyről úgy gondoljátok, hogy a résztvevők érdeklődésére tarthat számot: világirodalom, műfordításról szóló szakirodalom illetve esszé, stb.

A könyvbörze céljára a Walden Hotel munkatársai egy asztalt bocsátanak rendelkezésünkre. Tekintettel arra, hogy kereskedelmi tevékenységre nem kaptunk engedélyt, és lehetőségünk sincs arra, hogy a hétvége teljes időtartama alatt őrizzük a könyvesasztalt, becsületkasszát fogunk elhelyezni a helyszínen.

Aki vásárolni óhajt, a kasszában helyezzen el annyi pénzt, amennyit a kiválasztott könyvre szán, 500 - 2000 ft közötti értékben. Aki saját könyvvel érkezik, kicserélheti az asztalon elhelyezett valamelyik könyvvel.

A vásárlásokból befolyt összeget a következő szakmai rendezvényünk kiadásaira fordítjuk.

Géher István köszöntője és megnyitó előadása

Műfordítás nálunk és más nemzeteknél, egykor és most címmel a Magyar Műfordítók Egyesületének elnöke, Géher István költő, műfordító, egyetemi tanár tartja a Műfordítók II. Szakmai Hétvégéjének megnyitó előadását.

Az előadás időpontja: május 27-e, péntek 18 óra.

Kerekasztal-beszélgetés a műfordítás tanításáról

Május 27., péntek, 20.00-21.30
Kerekasztal-beszélgetés a műfordítás tanításáról
Rácz Péter, Lukácsi Margit


1. A színészmesterséghez és más előadóművészetekhez hasonlóan tanítható-e a műfordítás? Melyek a tanítható ismeretek, illetőleg a fejleszthető készségek? Elmélet és gyakorlat, szakfordítói képzettség/gyakorlat és a műfordítás viszonya; műfordítás idegen nyelvről magyarra és/vagy magyarról idegen nyelvre.

2. Kell-e műfordítást tanítani, szükség van-e ilyen képzésre? Oktatási rendszerünkben hol lenne a műfordítóképzés ideális helye – tanfolyamokon vagy a felsőoktatásban: szakszemináriumként, MA-szakként?

3. Érdekelhetővé tehetők-e a kiadók a műfordítóképzésben? Érdekelt-e a Műfordítók Egyesülete mint szakmai szervezet a műfordítóképzésben?


Rácz Péter – József Attila-díjas költő, műfordító. A balatonfüredi Magyar Fordítóház vezetője, a Balassi Bálint Intézetben immár hat éve folyó műfordítóképzés szakmai koordinátora. A veszprémi egyetemen műfordítás-elméletet tanít. Többek között Kierkegaard, Martin Buber, Franz Kafka magyar fordítója.


Lukácsi Margit – a szegedi egyetemen végzett magyar–orosz–olasz szakon 1990-ben. 2006-ban az ELTÉ-n PhD fokozatott szerzett olasz irodalomból. A PPKE olasz szakán megbízott oktató, az ELTÉ-n oktatásszervező. Közel húsz kötetnyi műfordítása jelent meg a XX. századi olasz irodalomból.

Szőke Katalin: A műfordítások filológiai megalapozása

Május 28. szombat 15.00-16.30

Szőke Katalin: A műfordítások filológiai megalapozása

basic

Az előadás két részből áll. Az elméleti részben a műfordításról mint a „filológiai dialógus” egyik fontos formájáról szeretnék beszélni, a következő problémákat érintve: beszédmódok hitelessége, stilizáció, szerep és nyelvi maszk, a megszólalás különböző kulturális szintjei („magas kultúra”, szubkultúrák stb). A gyakorlati részben a filológiai ismeretek alkalmazásának fontosságát hangsúlyoznám. Az egyes szövegrészletekben bemutatnám a hiteles és hiteltelen megszólalás példáit, a tipikus hibákat, sőt érinteném az újrafordítások kérdéseit is, valamint a szövegek „felfrissítésére” irányuló jelenlegi kiadói gyakorlatot. Példáimat az orosz irodalom magyar fordításaiból veszem, Tolsztoj szövegeitől kezdve napjainkig. Oroszul nem kell tudni az előadás megértéséhez (persze nem baj, ha vannak olyanok is, akik beszélik a nyelvet), mert a példák a műfordítások minőségére általában veszik célba.

Szőke Katalin, irodalomtörténész, műfordító


A Szegedi Tudományegyetem Szláv Filológiai Intézetének és az ELTE Orosz irodalom és kultúra Nyugat és Kelet vonzásában c. doktori programjának oktatója. Vezetője az SZTE Orosz irodalom és kultúra doktori iskolájának. Orosz irodalmat, kultúrtörténetet, irodalomelméletet és műfordítás-elméletet tanít. Kutatási területe a XIX. század és XX. századelő orosz irodalma és prózaelmélete és a mai orosz próza. Több tanulmánya és könyvfejezete jelent meg e témakörből magyar és idegen nyelven.

Könyvei: Álommúzeum. Írások az orosz irodalomról. Gondolat, Budapest, 2003. 2007. Szugyba bez szugybi. Problemi poetyiki Alekszeja Remizova. Budapest, 2006. Az orosz irodalom antológiája a kezdetektől 1940-ig. Válogatta és szerkesztette, az életrajzi jegyzeteket írta: Zöldhelyi Zsuzsa és Szőke Katalin. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001. Orosz költők antológiája. Válogatta és szerkesztette, az életrajzi jegyzeteket írta: Szőke Katalin és

Zöldhelyi Zsuzsa. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001.

Andrej Szinyavszkij, Szergej Dovlatov, Vlagyimir Szorokin, Ivan Bunyin, Joszif Brodszkij, Viktor Jerofejev, Tatyjana Tolsztaja, Mihail Bahtyin, Alekszandr Homjakov, Alekszandr Etkind, Pjotr Vajl és más orosz szerzők műveit fordította.

Jelentkezés: kszoke@t-online.hu

Nádasdy Ádám: A vulgarizmus fordítása

május 28. szombat 9:30–11:00
Nádasdy Ádám: A vulgarizmus fordítása
workshop
profi szint

A vulgarizmus lehet népi-nyelvjárási, lehet alacsony városi műveletlen, de lehet szándékolt durvaság, trágárság is (akár műveltek szájából). Mennyire tükrözzük? Igaz-e, hogy a fordításnak egy árnyalattal szürkébbnek, visszafogottabbnak kell lennie, mint az eredetinek? (Ahogy a jó tolmács: szürke kiskosztümben áll, fél lépéssel hátrább, és kissé monotonabbul beszél, mint a filmsztár, akit tolmácsol.) Vagy olyan a fordító, mint a szinkronszínész: ugyanúgy kell lihegnie és káromkodnia, mint az eredetinek?

A szemináriumon különböző magyar fordítókból vett példákat fogunk összehasonlítani, kiértékelni. Ajánlott olvasmányok (melyből a résztvevők hozzanak 1-2 érdekes példát): Salinger: Zabhegyező (Gyepes Judit fordításából); Shaw: Pygmalion (Mészöly Dezső fordításából); Shakespeare: Szentivánéji álom, a mesteremberek szövegei (Arany János fordításából). A felsorolt angolnyelvű műveken kívül örömmel vennék más (pl. orosz!) példákat is.

Nádasdy Ádám a nyelvtudomány kandidátusa (1994). 1970-ben szerzett diplomát az ELTE angol–olasz szakán, 1972 óta az ELTE Bölcsészettudományi Karának angol nyelvészeti tanszékén tanít, 1997-től 2003-ig tanszékvezető; Széchenyi-ösztöndíjas. Szakterülete az angol nyelvészet – különösen a hangtan –, illetve a nyelvtörténet és germanisztika, valamint a magyar hangtan. 2004-ben a Zuger Kulturstiftung Alapítványtól egy féléves berlini ösztöndíjat nyert. 2006-ban az ELTE BTK habilitált docensévé avatták.


Jelentkezés: nadasdy.adam@chello.hu

Mesterházi Mónika: Amikor a szereplő szemével látjuk a világot: a 3. személyű narráció

május 28. szombat, 11:00 – 12.30

Mesterházi Mónika: Amikor a szereplő szemével látjuk a világot: a 3. személyű narráció
workshop
haladó szint

mottó: „Mégis azt hiszem, hogy a ház és a környék leírása jöhetne az elejére, és aztán vetülne a fény Mrs. S. alakjára, ahogy jön haza. Igazán megengedhetem magamnak, hogy jó hosszan írjak – részletesen leírjam a fürdőt, a fasort, az embereket és a kertjüket, a May Streeten a fa alatt a kínait. De akkor Mrs. S. nem figyelhet minderre tudatosan. Az baj. Ezeket mind neki kell látnia és éreznie hazafelé menet.” (Katherine Mansfield: Naplók, levelek)

Bevezetés a narrációról (a mindentudó szerzőtől a belső monológig). Felismerhető problémák. A különböző nemű, 3. személyű szereplők, akár objektív szemszögből. Belső monológ: a szereplő magáról gondolkozik a szövegben, 3. személyben. (Minősített eset: később tudjuk meg a nevét, egyáltalán nem tudjuk meg a nevét). Átmeneti, vitás esetek. A mondatszerkezet: gördülékenység – a szereplő lelkiállapotából (és a szövegből) adódó szaggatottság. Az angol és a magyar mondat eltérő szórendjéből adódó dramaturgiai gondjaink.

Mesterházi Mónika

Magyar-angol szakon végezett, a rendszerváltáskor.
Tanított gimnáziumban és főiskolán, folyamatosan fordított, megvédte az észak-ír költőkről írott PhD-disszertációját – alapjában véve szabadúszó.
Négy verseskötete jelent meg: Visszafagyó táblák. Cserépfalvi, 1992., Hol nem volt. Cserépfalvi, 1995., Nem hittem volna. Belvárosi, 1999., Sors bona. Osiris, 2007.
Írt hosszabb-rövidebb tanulmányt-recenziót Géher Istvánról, Takács Zsuzsáról, Ferencz Győzőről, Imreh Andrásról, Szabó T. Annáról, Fodor Ákosról, Falcsik Mariról, Lázár Júliáról, József Attiláról, Petri Györgyről, Nemes Nagy Ágnesről, Szlukovényi Katalinról, Lator Lászlóról, Rába Györgyről és Székely Magdáról.

Jelentkezés: mesterhazi.monika@gmail.com

Soproni András: Nemek játéka, játék a nemekkel

május 28. szombat 17:00 – 18:30
Soproni András: Nemek játéka, játék a nemekkel
basic

A magyarban az európai nyelvektől eltérően (számomra elsősorban az orosz a fontos) nincsenek grammatikai nemek, ezért az olyan szövegfordítása, amelyben a grammatikai (és ennek kapcsán a biológiai) nem fontos szerepet játszik, komoly nehézségeket okozhat, mert – egyebek között – arra kényszeríti a fordítót, hogy a szereplő más – pl. szociális, életkori – paramétereit adja meg, amelyek viszont az eredetiben hiányoznak. A magyar – orosz iránynak is megvannak a maga buktatói, például, ha az egyes szám első személyben előadott múltidejű történetben nem derül ki mindjárt az első mondatban a beszélő neme. Hogyan található ki – ha kitalálható – a nem, és nem torzít-e a szerző szándékán, ha a fordításban a nemet konkretizáljuk?

A workshopon elsősorban orosz nyelvi példák fognak elhangozni, ezért az orosz nyelv alapos ismerete előnyt jelent.

Soproni András

Orosz nyelvi ismeretei alapjait a budapesti orosz nyelvű Makszim Gorkij iskolában szerezte (1948-1956).
Az ELTE magyar-orosz szakán kapott diplomát (1966).
Vidéken (Bátaszék, Tamási) tanított általános és középiskolában, 1971-2002 között a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián, majd utódán, a Nemzetvédelmi Egyetemen dolgozott, nyugdíjazásáig.
1993-ban fonetikából bölcsészettudományi doktori címet, 1994-ben ennek alapján Ph. D. fokozatot kapott. 1995-ben angol nyelvtanári diplomát szerzett.
1964-ben az Európa Könyvkiadó fordítói pályázatot hirdetett meg, az ott elért eredményei alapján 1965 óta foglalkozik fordítással.
Fordításaiért 1978-ban Áprily Lajos-díjat, 2008-ban Wessely Lászó műfordítói díjat kapott.

Jelentkezés: soproni.andras@gmail.com

Józan Ildikó: A történeti hűség kedvéért: bús düledék vagy fellegvár?

május 28. szombat 9:30 - 11:00
Józan Ildikó: A történeti hűség kedvéért: bús düledék vagy fellegvár?


Egy kis időutazásra hívom a közönséget. Nézzük meg, a fordítói hűség eszménye hogyan alakul ki, s miként változik a magyar irodalomban, s tényleg célt ér-e a fordító, aki „hűen” ragaszkodik az eredetihez!… Elnézést kérek, most érkezett a jelentés: egyelőre nem sikerült azonosítani „a cél”-t… Izgalomra semmi ok, május 28-ig még megtörténhet.

Az előadás nem nyelvspecifikus; a hivatkozott idegen nyelvű példák túlnyomórészt angol nyelvűek lesznek

A bibliafordításoktól indulunk, s óriáslépésekkel a Nyugat időszakáig jutunk el; a nagyobb megállók: a 16. századi bibliafordítások, a 18. század végi nagy viták, a 19. század közepe, majd a 20. század első harmada.

A váróteremben csak egy könyv van: A műfordítás elveiről. Magyar fordításelméleti szöveggyűjtemény (szerk. Józan Ildikó, Budapest, Balassi, 2008)…


Józan Ildikó


Adjunktus, ELTE BTK Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék

PhD (2006: Université Sorbonne nouvelle, Paris III. – ELTE BTK)


Tanulmányok

1994–1995: DEA, francia irodalom- és kultúrtörténet (Université Sorbonne nouvelle, Paris III.)

1992–1993: maitrîse, modern irodalomtudomány (Université Sorbonne nouvelle, Paris III.)

1987–1994: magyar és francia szak (ELTE BTK)



Kutatási területek

Fordításelmélet és -történet, 19–20. századi francia és magyar költészet, 20. századi magyar irodalom



Tudományos tevékenység

2008-tól: A Filológiai Közlöny című modern filológiai folyóirat főszerkesztője

2005-től: A Pont Fordítva című könyvsorozat (Balassi Kiadó) sorozatszerkesztője (Jeney Évával)

2005-től: A Trans- című francia online összehasonlító irodalomtudományi folyóirat külföldi szerkesztője (correspondant étranger)


Fontosabb publikációi

Józan Ildikó, Mű, fordítás, történet. Elmélkedések, Budapest, Balassi, 2009.

Józan Ildikó, Baudelaire traduit par les počtes hongrois. Vers une théorie de la traduction, Paris, Presses Sorbonne nouvelle, 2009.

A műfordítás elveiről. Magyar fordításelméleti szöveggyűjtemény, szerk. Józan Ildikó, Budapest, Balassi, 2008.

Nyelvi álarcok. Tizenhárman a fordításról, szerk. Jeney Éva és Józan Ildikó, Budapest, Balassi, 2008.

Túl minden határon. A magyar irodalom külföldön, szerk. Jeney Éva és Józan Ildikó, Budapest, Balassi, 2008.

Kettős megvilágítás. Fordításelméleti írások Jeromostól a 20. század végéig, szerk. Jeney Éva, Hajdu Péter és Józan Ildikó, Budapest, Balassi, 2007.

Hadúr megfizet érte, reméljük. Illyés Gyula és Gara László levelezése, s. a. r. Borbála Kulin, szerk. Józan Ildikó, Budapest, Balassi, 2007.

A „boldog Bábel”. Tanulmányok az irodalmi fordításról, szerk. Szegedy-Maszák Mihály és Józan Ildikó, Budapest, Gondolat, 2005.

Jelentkezés: jozani [kukac] ligatura.hu

Ádám Péter: Rejtett nyelvi elemek fordítása

Ádám Péter: Rejtett  nyelvi elemek fordítása
haladó, franciául tudó műfordítóknak
Május 28. szombat, 15:00 – 16:30


A forrásszövegnek gyakran vannak implicit, ki nem fejezett, láthatatlan dimenziói. Ilyenek például a szöveg rejtett kulturális referenciái, a szövegbe szőtt irodalmi (vagy egyéb) célzások, a forrásszöveg valamilyen nyíltan ki nem fejezett (mert abban a közegben magától értetődő) utálása, de ide tartozik az is, amikor a forrásnyelvi mondatot célnyelvben valamilyen mondatértelmező plusz információval kell megtoldani. Ugyancsak itt említendő a szövegkohézió megteremtésének számos eszköze (pl. jelöletlen ellentét a forrásnyelvben, jelölt a célnyelvben stb.), továbbá a forrásszöveg lehetséges többértelműségének problémája. A workshop számba veszi ezeket az eseteket, és példákkal illusztrálja, hogy a fordítónak hol kell ezeket a láthatatlan dimenziókat a célnyelvben láthatóvá tennie.


Akit érdekel a workshop, jelezze rövid e-mailben Ádám Péternél:

adampeter46@yahoo.fr

Horváth Viktor: Nyugati középkor mai magyarul 1. és 2.

Május 27., péntek 16:00 – 17:30
Horváth Viktor: Nyugati középkor mai magyarul 1.

Evolúció és kombinatorika
A Nyugat folyóirathoz kötődő műfordító-költő nemzedékek öröksége – a hagyomány folytathatóságának kérdése. Versfordítási gyakorlatok a középkori formaevolúciós modellen alapuló algoritmusokkal – közös rögtönzés VillonNégysorosával.

Május 28., szombat, 17:00 – 18:30
Horváth Viktor: Nyugati középkor mai magyarul 2.

A legnagyobb túlélő -- a szonett
Egy Borges szonett közös fordítása

Nyelvfüggetlen szeminárium



Horváth Viktor

1987-től 1991-ig a pécsi Művészetek Házában irodalommal, filmművészettel, fotóval és színházművészettel kapcsolatos rendezvényeket, szakmai találkozókat, konferenciákat szervezett.

1990-től 1998-ig újságíróként belpolitikai, gazdasági és kulturális témájú cikkeket, tudósításokat, interjúkat írt a helyi és regionális és az egyetemi sajtó számára.

1992 és 1995 között film- és médiaelméleti órákat tartott pécsi gimnáziumokban.

1993 és 1996 között a Szentlőrinci Kísérleti Gimnáziumban általános kultúratörténetet és az emberi kommunikáció szabályai nevű tantárgyakat valamint angol nyelvet tanított.

1994-től publikál verseket, novellákat, műfordításokat, tanulmányokat; első regénye 2004-ben jelent meg.

1996-tól 2001-ig a pécsi Gandhi Gimnáziumban oktatott mitológiát, magyar nyelvet és irodalmat.

2001-2002-ben hat hónapot töltött az USA-ban munka, élményszerzés és anyaggyűjtés céljából.

2002-től folyamatosan óraadóként irodalomelméleti és formatörténeti kurzusokat vezet a Pécsi Tudományegyetem Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszékén, valamint Összehasonlító-Irodalomtudományi és Régi Irodalomtörténeti Tanszékén.

2004-től 2007-ig a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának ösztöndíjas hallgatója volt.

Jelentkezés: horvath.viktor@yahoo.com

Nádasdy Ádám: Az érthetőség oltárán

Május 29. Vasárnap 10:00 – 11:30
Nádasdy Ádám: Az érthetőség oltárán

előadás, basic szint

Mikor és miért kell vagy érdemes eltérni az eredetitől azért, hogy az olvasó/néző értse a helyzetet: pl. hogy mi a kérdéses épület, vagy hogy mit esznek voltaképpen, vagy hogy milyen rokonságban vannak a szereplők?Szabad-e az érthetőség oltárán feláldozni a szöveg szépségét, finomságát, lendületét? No de szabad olyat letenni a magyar olvasó vagy néző elé, amit az biztosan nem fog megérteni (ha az erediben nincs semmi érthetetlen)? A sztároszta három pud scsít küldött a bárisnyának? A sheriff a possét egy Mannlicherrel a haciendába terelte? Mennyiben dolgom nekem, hogy érthetővé tegyem a szöveget? Avagy mossam kezeimet?

Nádasdy Ádám a nyelvtudomány kandidátusa (1994). 1970-ben szerzett diplomát az ELTE angol–olasz szakán, 1972 óta az ELTE Bölcsészettudományi Karának angol nyelvészeti tanszékén tanít, 1997-től 2003-ig tanszékvezető; Széchenyi-ösztöndíjas. Szakterülete az angol nyelvészet – különösen a hangtan –, illetve a nyelvtörténet és germanisztika, valamint a magyar hangtan. 2004-ben a Zuger Kulturstiftung Alapítványtól egy féléves berlini ösztöndíjat nyert. 2006-ban az ELTE BTK habilitált docensévé avatták.

Jelentkezés: nadasdy.adam@chello.hu

Ádám Péter: Bevezetés az átváltási műveletekbe

Május 27., péntek 16:00 – 17:30
Május 28., szombat 11:00 - 12:30

Ádám Péter: Bevezetés az átváltási műveletekbe

kezdő, franciául tudó műfordítóknak

A workshop lehetőséget nyújt annak gyakorlása, hogyan lehet a forrásnyelv szófaji kereteiből kilépve, azokon felülemelkedve megtalálni a célnyelvi ekvivalenciákat. Emellett szóba kerül még: jelentések összevonása, „dúsítás’, implicit-explicit, a francia igeidők, a tagadás meg az oksági viszony megfeleltetése, egyes szám – többes szám a fordításban, jelző gyenge és erős pozícióban, alany és állítmány (eltérő mondatstratégiák a két nyelvben), a visszaható, illetve a passzív szerkezetek fordítása stb. A példamondatok általában egyszerűek, köznyelviek és nem irodalmi művekből valók.

Ádám Péter

1960–1964 Középiskolai tanulmányok (Budapest, Arany János tizenkét évfolyamos iskola);
1964–1965 KLTE, magyar–francia szak, Debrecen.
1965–1973 ELTE, magyar–francia szak, Budapest.
1967–1969 jan. A „francia állam ösztöndíjasa”, illetve a poitiers-i Centre d’Études Supérieures de Civilisation Médiévales hallgatója.
1973–1979 A Magyar PEN Club „francia titkára”.
1978–1992 A Nagyvilág c. világirodalmi folyóirat francia rovatveze-tője.
1992–1996 Az egri tanárképző főiskola francia tanszékének adjunk-tusa.
1997–1998 Az ELTE tanárképző főiskolájának adjunktusa.
1998–1999 A Nők Lapja olvasószerkesztője.
1999–2001 A Hölgyvilág olvasószerkesztője.
2002–2007 A székesfehérvári Kodolányi János főiskola francia tan-székének docense, majd mb. főiskolai tanára.
2007 decemberétől nyugdíjas.

Akit érdekel a workshop, jelezze rövid e-mailben Ádám Péternél:
adampeter46@yahoo.fr

Kedves Műfordítók!


Közeleg a hétvégi konferencia időpontja, így igyekszünk hasznos információkat közölni itt a blogon. Kezdjük is rögtön a szállással:

Walden Hotel Kft.
2099 Pilisszentkereszt-Dobogókő, Fény utca 1.
Tel: +36 26 347 681
Fax: + 36 26 347 633
Email: info@waldenhotel.hu

Megközelítés:

A szálloda a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén a Pilis hegység egyik legszebb részén található, 700 méterrel a tengerszint felett. Budapesttől csupán 25 km, Esztergomtól 14 km távolságra.

AUTÓVAL:
Budapesttől mindössze 30 perc alatt – közúton – megközelíthető Dobogókő. A fővárostól a 11-es út vezet Pilisszentkeresztre Pomázon át, fel a hegyre, úti céljuk végállomásához: Dobogókőre.

GPS koordinátáink: N 47° 43' 06.18" E 18° 53' 42.54"

TÖMEGKÖZELKEDÉSSEL:
Budapestről Pomázig hévvel utána pedig közvetlen buszjárattal 60 perc alatt érhet el a hotelbe.

HÉV menetrend http://www.bkv.hu/hev/szentendrei_hev.html

Perc / minutes / Minuten Megállók / stops / Haltestellen
0 Batthyány tér
2 Margit híd
5 Szépvölgyi út
6 Tímár utca
8 Árpád híd
10 Filatorigát
12 Kaszásdűlő
14 Aquincum
16 Rómaifürdő
18 Csillaghegy
21 Békásmegyer
25 Budakalász
27 Budakalász, Lenfonó
29 Szentistvántelep
32 Pomáz
37 Pannóniatelep
39 Szentendre


Pénteken
8 01, 06, 16, 26, 40, 55
9 02, 18, 48
10 18, 48
11 18, 48
12 18, 38, 58
13 18, 32, 47
14 02, 17, 29, 41, 53
15 05, 17, 29, 41, 53
16 05, 17, 29, 41, 53, 59
17 05, 17, 32, 47
18 02, 17, 32, 48, 58
19 18, 38, 58
20 18, 28, 48

Szombaton
8 18, 38, 58
9 18, 38, 58
10 18, 38, 58
11 18, 38, 58
12 18, 38, 58
13 18, 38, 58
14 18, 38, 58
15 18, 38, 58
16 18, 38, 58
17 18, 38, 58
18 18, 38, 58
19 18, 38, 48, 58
20 18, 48
21 18, 48

Pomázról Volán buszmenetrend május 29. péntekre:

http://www.menetrendek.hu/cgi-bin/menetrend/html.cgi



További információk a szállodáról:
http://www.waldenhotel.hu/

Szép napot!

Műfordítók II. Szakmai Hétvégéje - hamarosan!

2011. március 31-ével lezárult a jelentkezés a Műfordítók II. Szakmai Hétvégéjére. Ezúttal is több mint százan jelezték, hogy szívesen részt vennének programjainkon. Sokan jönnek a tavalyi, első műfordítói hétvége résztvevői közül, aminek nagyon örülünk.
Idén valamivel tágasabban és kényelmesebben leszünk. A MASZRE támogatásának köszönhetően a dobogókői Walden Hotel ad otthont a műfordítói hétvégének.
A tavalyi gyakorlathoz hasonlóan idén is folyamatosan adunk hírt a program alakulásáról és a gyakorlati tudnivalókról, ezért ajánljuk, kísérjétek figyelemmel a blogot.
A MEGY facebook-csoportját bátran lehet szimpizni, itt is követhetők lesznek a programjaink:
http://www.facebook.com/group.php?gid=130170047000354
Üdvözlettel a szervezők  nevében
Nádori Lídia