Támogatóink

A Műfordítók II. Szakmai Hétvégéje a MASZRE (Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesetülete) és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre. Köszönjük!

Helyszínek

A szakmai programok - Géher István megnyitó előadása, a pénteki kerekasztal-beszélgetés, a szombati felolvasás és valamennyi workshop illetve előadás - a Walden Hotel hangszigetelt fallal kettéosztott, klimatizált nagytermében lesz.
A pontos terembeosztás a nagyterem két bejárati ajtajára kifüggesztett lapon lesz olvasható.

A szombati koncertre a Walden Hotel bárjában kerül sor.

A könyvbörze és a könyvvásár asztalát a Hotel halljában keressétek.

Zuboly!

• 

  
  

  Május 28-án, szombaton 21 órakor a Zuboly zenekar lesz a műfordítók és a Walden Hotel vendége.

  A Zuboly Magyarország legkorszerűbb népzenei formációja, egyben a hazai zenetörténet egyik legelképesztőbb vállalkozása. A saját bevallásuk szerint "újrahasznosított népzenét" játszó, az elektronikus zene, a free jazz, a folk és a hip-hop által inspirált zenészek az elmúlt öt évben a brémai muzsikusok elszántságával zenélték, dalolták, regölték és reppelték végig hazánk minden valamire való akusztikai terét.  „Eddig azt hittük, hogy a hip-hop, a folk, a világslágerek és a jazz nem járnak éjjel-nappal kart karba öltve, itt meg úgy puszilkodnak, mintha ez mindig is egyértelmű lett volna." – mondta Lovasi András, a Megadó Kiadó első embere. A főként fúvósokon és réz szócsövön megnyilvánuló Ágoston Béla otthonosan mozog mind a humoros zenei összekacsintások, mind a szenvedélyes kísérletezés terepén. A Dél-Alföldi Szaxofonegyüttes, a Budbudas, a Grencsó Kollektíva, a Kampec Dolores, a Folkestra és az Agostones jelenleg a Zubolyban éli ki zenei promiszkuitásának rejtett tartalékait. Szarvas Dávid egyszerre a szájdobolás nehézsúlyú bajnoka, utcai költő és megállíthatatlan rímimprovizátor. Egy szál mikrofonnal is képes emberek százait megmozgatni, és amíg áram alatt van a hangcucc, nem is hagyja abba. Be nem áll a szája. Hock Ernő a nagybőgőjátéka adja a Zuboly zenéjének bólogatásra, táncolásra ingerlő lüktetését. Az elmúlt néhány évben a hazai jazz színtéren is elismerést szerző fiatal zenész, az Agostones és az Ágoston Kvartett mellett például az Omnifix nevű, élő zenére építő hip hop formáció tagjaként gördíti a minimalista grúvokat. A moldvai dallamvilágot Benke Félix, a szájharmonika, a falevél, a doromb és a dob ifjú mestere viszi a Zubolyságba. Semmi erőlködés, a népi muzsikás természetessége nála inkább lazaság, pimasz humor, mint pátosz.

Könyvbörze

A Műfordítók II. Szakmai Hétvégéje teljes időtartama alatt, 2011. május 27-én, pénteken 16 órától május 29-én, vasárnap 12 óráig könyvbörzét tartunk a dobogókői Walden Hotel halljában. Várjuk a szakmai közönség saját fordításköteteit, illetve minden olyan könyvet, amelyről úgy gondoljátok, hogy a résztvevők érdeklődésére tarthat számot: világirodalom, műfordításról szóló szakirodalom illetve esszé, stb.

A könyvbörze céljára a Walden Hotel munkatársai egy asztalt bocsátanak rendelkezésünkre. Tekintettel arra, hogy kereskedelmi tevékenységre nem kaptunk engedélyt, és lehetőségünk sincs arra, hogy a hétvége teljes időtartama alatt őrizzük a könyvesasztalt, becsületkasszát fogunk elhelyezni a helyszínen.

Aki vásárolni óhajt, a kasszában helyezzen el annyi pénzt, amennyit a kiválasztott könyvre szán, 500 - 2000 ft közötti értékben. Aki saját könyvvel érkezik, kicserélheti az asztalon elhelyezett valamelyik könyvvel.

A vásárlásokból befolyt összeget a következő szakmai rendezvényünk kiadásaira fordítjuk.

Géher István köszöntője és megnyitó előadása

Műfordítás nálunk és más nemzeteknél, egykor és most címmel a Magyar Műfordítók Egyesületének elnöke, Géher István költő, műfordító, egyetemi tanár tartja a Műfordítók II. Szakmai Hétvégéjének megnyitó előadását.

Az előadás időpontja: május 27-e, péntek 18 óra.

Kerekasztal-beszélgetés a műfordítás tanításáról

Május 27., péntek, 20.00-21.30
Kerekasztal-beszélgetés a műfordítás tanításáról
Rácz Péter, Lukácsi Margit


1. A színészmesterséghez és más előadóművészetekhez hasonlóan tanítható-e a műfordítás? Melyek a tanítható ismeretek, illetőleg a fejleszthető készségek? Elmélet és gyakorlat, szakfordítói képzettség/gyakorlat és a műfordítás viszonya; műfordítás idegen nyelvről magyarra és/vagy magyarról idegen nyelvre.

2. Kell-e műfordítást tanítani, szükség van-e ilyen képzésre? Oktatási rendszerünkben hol lenne a műfordítóképzés ideális helye – tanfolyamokon vagy a felsőoktatásban: szakszemináriumként, MA-szakként?

3. Érdekelhetővé tehetők-e a kiadók a műfordítóképzésben? Érdekelt-e a Műfordítók Egyesülete mint szakmai szervezet a műfordítóképzésben?


Rácz Péter – József Attila-díjas költő, műfordító. A balatonfüredi Magyar Fordítóház vezetője, a Balassi Bálint Intézetben immár hat éve folyó műfordítóképzés szakmai koordinátora. A veszprémi egyetemen műfordítás-elméletet tanít. Többek között Kierkegaard, Martin Buber, Franz Kafka magyar fordítója.


Lukácsi Margit – a szegedi egyetemen végzett magyar–orosz–olasz szakon 1990-ben. 2006-ban az ELTÉ-n PhD fokozatott szerzett olasz irodalomból. A PPKE olasz szakán megbízott oktató, az ELTÉ-n oktatásszervező. Közel húsz kötetnyi műfordítása jelent meg a XX. századi olasz irodalomból.

Szőke Katalin: A műfordítások filológiai megalapozása

Május 28. szombat 15.00-16.30

Szőke Katalin: A műfordítások filológiai megalapozása

basic

Az előadás két részből áll. Az elméleti részben a műfordításról mint a „filológiai dialógus” egyik fontos formájáról szeretnék beszélni, a következő problémákat érintve: beszédmódok hitelessége, stilizáció, szerep és nyelvi maszk, a megszólalás különböző kulturális szintjei („magas kultúra”, szubkultúrák stb). A gyakorlati részben a filológiai ismeretek alkalmazásának fontosságát hangsúlyoznám. Az egyes szövegrészletekben bemutatnám a hiteles és hiteltelen megszólalás példáit, a tipikus hibákat, sőt érinteném az újrafordítások kérdéseit is, valamint a szövegek „felfrissítésére” irányuló jelenlegi kiadói gyakorlatot. Példáimat az orosz irodalom magyar fordításaiból veszem, Tolsztoj szövegeitől kezdve napjainkig. Oroszul nem kell tudni az előadás megértéséhez (persze nem baj, ha vannak olyanok is, akik beszélik a nyelvet), mert a példák a műfordítások minőségére általában veszik célba.

Szőke Katalin, irodalomtörténész, műfordító


A Szegedi Tudományegyetem Szláv Filológiai Intézetének és az ELTE Orosz irodalom és kultúra Nyugat és Kelet vonzásában c. doktori programjának oktatója. Vezetője az SZTE Orosz irodalom és kultúra doktori iskolájának. Orosz irodalmat, kultúrtörténetet, irodalomelméletet és műfordítás-elméletet tanít. Kutatási területe a XIX. század és XX. századelő orosz irodalma és prózaelmélete és a mai orosz próza. Több tanulmánya és könyvfejezete jelent meg e témakörből magyar és idegen nyelven.

Könyvei: Álommúzeum. Írások az orosz irodalomról. Gondolat, Budapest, 2003. 2007. Szugyba bez szugybi. Problemi poetyiki Alekszeja Remizova. Budapest, 2006. Az orosz irodalom antológiája a kezdetektől 1940-ig. Válogatta és szerkesztette, az életrajzi jegyzeteket írta: Zöldhelyi Zsuzsa és Szőke Katalin. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001. Orosz költők antológiája. Válogatta és szerkesztette, az életrajzi jegyzeteket írta: Szőke Katalin és

Zöldhelyi Zsuzsa. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001.

Andrej Szinyavszkij, Szergej Dovlatov, Vlagyimir Szorokin, Ivan Bunyin, Joszif Brodszkij, Viktor Jerofejev, Tatyjana Tolsztaja, Mihail Bahtyin, Alekszandr Homjakov, Alekszandr Etkind, Pjotr Vajl és más orosz szerzők műveit fordította.

Jelentkezés: kszoke@t-online.hu