A keddi vendég tehát Márton László, aki ezt a bevezetőt írta előadásához:
"A műfordítók, miközben gyakorlati problémákat oldanak meg, szembekerülnek egészen általános
kérdésekkel is. Ha az a probléma, hogy: "Mennyire kell megőrizni az eredeti szöveg bonyolultnak érződő mondatszerkezetét?", vagy: "Hogyan érzékeltethető a maga formájában magyarul nem létező versforma?", vagy: "Mikor érdemes lefordítani a >beszélő< személyneveket és mikor szerencsésebb a hangalakot megőrizni?", akkor előbb-utóbb az is fölvetődik, hogy: "Mennyiben művészet a műfordítás, és mennyiben kézművesség?", egyáltalán: "A művészet különválasztható-e a mesterségtől?", és hogy: "Mennyiben fordítjuk a szövegből kihámozható tárgyi információkat, mennyiben a szöveg poétikai jellegzetességeit és mennyiben a kulturális-történeti hátteret?"
kérdésekkel is. Ha az a probléma, hogy: "Mennyire kell megőrizni az eredeti szöveg bonyolultnak érződő mondatszerkezetét?", vagy: "Hogyan érzékeltethető a maga formájában magyarul nem létező versforma?", vagy: "Mikor érdemes lefordítani a >beszélő< személyneveket és mikor szerencsésebb a hangalakot megőrizni?", akkor előbb-utóbb az is fölvetődik, hogy: "Mennyiben művészet a műfordítás, és mennyiben kézművesség?", egyáltalán: "A művészet különválasztható-e a mesterségtől?", és hogy: "Mennyiben fordítjuk a szövegből kihámozható tárgyi információkat, mennyiben a szöveg poétikai jellegzetességeit és mennyiben a kulturális-történeti hátteret?"
A gyakorló műfordítónak mindeközben azzal is szembe kell néznie, hogyan érvényesüljön a
piacon, a szellemi műhelyek közegében, valamint hogyan érvényesítse szakmai (és egyéb) szempontjait a mindenkori megbízóval szemben."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése